Budapesten láttuk

Erzsébet híd
 

Az egykori Erzsébet híd

A mai Erzsébet híd

1898 és 1903 között épült, nevét a Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta.

Az 1894-ben megtartott nemzetközi pályázaton az első díjat egy egynyílású kábelhídterve nyerte el. A terv azonban nem került kivitelezésre, mert a döntés lánchíd mellett történt. Ennek fő oka az volt, hogy a külföldön gyártott kábelek helyett, az egész vasszerkezetet hazai anyagból és hazai munkával lehetett előállítani.

A híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán. Magyarországon először Martin acélt itt alkalmaztak.

Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború esztelen pusztítására. Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján. 1964. november 12-én adták át a forgalomnak az új hidat. A híd kivitelezője a Ganz és Társa utódvállalata a Ganz-MÁVAG volt, a kábeleket pedig a Magyar Kábel Művek szállította. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél Érdekesség, hogy a híd későbbi díszkivilágítása 2009 október elején készült el, és a főváros napján 2009. november 17-én adták át hivatalosan. A japánnép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.

Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény (Öntödei Múzeum) 

Belépve a fűrészfogas téglaépítésű múzeum ajtaján egy évszázadot lépünk vissza az időben, sőt talán többet is. Ganz Ábrahám 1844-ben alapított gyárának eredeti épülete, amelyben még az 1960-as években is működött az öntöde. Itt öntötte Ganz Ábrahám a világhírű kéregöntésű vasúti kerekeit, amelyek a Ganz ipari birodalom alapjául szolgáltak. 1969 óta itt működik Közép-Európa első öntészeti múzeuma. Az Állandó kiállítások Ganz Ábrahám és Mechwart András munkássága mellett a magyar öntészet emlékeit is feldolgozzák.

Gellért-hegy 

Látkép a Szabadság szoborral

Budapest budai oldalán a Duna mellett lombos fáival és a Szabadság-szoborral emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy. A Gellért-hegy egyik legkedveltebb turista célpont, hiszen a Duna felé néző sziklafal tetejéről Budapest csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk. 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegy hőforrásai a vetődések, a törések mentén fakadnak. Ezek a Mátyás-, a Rákóczi-, és az Árpád-forrás. A meleg vizes feltörések alakultak ki a barlangokat is. A leghíresebb barlangja a Szent Iván barlang, amelyben a Pálos Rend kápolnáját találjuk. Ez a barlang egyébként csak részben természetes, mert 1925-26-ban új járatokkal bővítették, hogy a Lourdes-i barlang mintájára sziklatemplommá alakítsák át.

Citadella

Szent Gellért szobor

Halászbátya

A Mátyás-templom és a Halászbástya

Budapesti látkép egyik jellegzetes építménye. Műemlék. Schulek Frigyes tervei alapján épült neoromán stílusban 1895 és 1902 között. Hét tornya a honfoglaló hét vezért jelképezi. Neve pedig annak állít örök emléket, hogy a középkorban a várfal ezen részét a halászok céhe védte. A II. világháborúban mint a vár többi épülete jelentősen megrongálódott. A helyreállítást Schulek János, a tervező Schulek Frigyes fia vezette 1947-48-ban. A Halászbástya tornyai a hét vezért idézik fel, a déli bástyaudvaron az országalapító Szent István lovas szobra látható.

Hősök tere 

Hősök te

Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi Emlékművet jelöli. A teret a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok határolja két oldalról. A Hősök tere az Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

Lánchíd (Széchenyi-híd) 

Lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben Lánchíd) legrégibb, legismertebb híd a Dunán. Budapest egyik jelképe, az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. A híd megépítését gróf Széchenyi István kezdeményezte, a finanszírozását pedig a görög származású báró Sina György szervezte, de a legnagyobb adományt is ő adta hozzá. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Haynau. Tervezője az angol William Tierney Clarc volt, a skót Adam Clarc pedig a kivitelezést irányította. Ganz Ábrahám is készített öntvényeket a hídhoz, ami meghozta számára az országos ismertséget. A II. világháborúban a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a többi budapesti híddal együtt. Az újjáépített, némileg megszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján adták át ismét a forgalomnak.

Magyarság Háza

Magyarság Háza

Az épület a Budai Vár egyik legfrekventáltabb helyén, a Szentháromság téren álló műemlék. Az eredeti épület az 1300-as évek első felében Károly Róbert uralkodása alatt készült el. Később itt működött Hess András nyomdája, ahol 1473-ban nyomtatták ki az első könyvet Magyarországon, a latin nyelven íródott Chronica Hungarorumot. 1773-ban Nagyszombatról Budára helyezett egyetem az épület falai között működött tovább. Később Fellner Sándor tervei alapján telekre építették a Magyar Királyi Pénzügyninisztériumot, amelyet 1904-ben adtak át. A neogótikus épületet márvány- és faburkolat, valamint Zsolnay-szobrok díszítik. a II. világháborúban súlyosan megsérült, tornyai leomlottak. A felújítás 1948-tól 1962-ig tartott. az 1950-es évektől a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákkollégiuma működott benne, és itt fogalmazták meg a diákság követeléseit 1956-ban. A hatvanas, hetvenes években a fiatalok egyik legnépszerűbb szórakozóhelye volt. 2011-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vette át az épületet, hogy a magyarság központi találkozóhelyévé alakítsa Magyarság Házaként.

Az aula

Mi, magyarok

A Magyarság Házában látható ez a kiállítás, ami Kosztolányi Dezső által kiválasztott legszebb tíz magyar szóra épül, E szavak a következők: anya, gyöngy, szűz, ősz, kard, vér, csók, sír, láng, szív. Hol laksz? Határon innen vagy túl? Gyere el, és nézd meg a kiállítást!

Vajdahunyad vár 

Az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezer éves történetét is bemutatták. A 21 részes Történelmi Épületcsoport tervezője Alpár Ignác volt, de a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából készült. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. Nevét a legjellemzőbb részéről, a  vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta. Az épületben működik a Mezőgazdasági Múzeum.

Magyar Vasúttörténeti Park

  

A fordító

Közép-Európa legnagyobb interaktív vasúti emlékparkja. 2000. július 14-én fogadta először a látogatókat az 1911-ben épült Északi Fűtőház területén létrehozott „Füsti Park”.A park tulajdonában van sok Ganz gyárban készült vasúti kocsi és motorvonat is, a gőzmozdonyok pedig a vasút kedvelők igazi kincsei. A gyerekek és felnőttek egyik nagy kedvence a 184 mm nyomtávú kertivasút. A Vasúttörténeti Park legnagyobb rendezvénye az 2011 óta az évenkénti gőzmozdony „Grand Prix”.

Ganz-MÁVAG gyártmány: "Félévszázada a magyar vasút szolgálatában 1963-2013"