Mottó

Mottó: "Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember a barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahogy együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt." Hamvas Béla: A barátság (részlet)

Ganz Ábrahám

Ganz Ábrahám 1814-1867
Ganz Ábrahám, a magyar nehézipar egyik megteremtője, sokgyermekes szegény polgári családban született a sváji Unter-Embrach városkában 1814. november 6-án.

Az ács, majd az öntőmesterséget is kitanulva indult húszévesen tapasztalatgyűjtő vándorútjára Európában. Dolgozott svájci, német, francia, oszták, olasz öntödékben nagy tapasztalatra és szakértelemre szert téve. 1841 augusztusában így érkezett Pestre.

Ganz Ábrahám a Széchenyi István által kezdeményezett József Hengermalom Társulat gőzmalmának építésénél kezdett el dolgozni, szerelőként. Itt szembesült azzal, hogy a gyorsan fejlődő magyar ipar mennyire nélkülözi a jó, vasiparhoz értő szakembereket. Rövidesen első öntőmester lett a gőzmalom öntödéjében, majd rábízták az öntöde és a gépjavító műhely vezetését is. Ekkor vette megához, a szintén öntőmester, Konrád öccsét.

1843-ban öntés közben baleset érte, a jobb szemébe fröccsent a folyékony vas. A feljegyzések szerint azt mondta. "A fél szem oda, de az öntés sikerült." 

Ganz Ábrahám részesedést kapott az öntöde hasznából, és ebből vett a budai Vízivárosban telket és házat 4500 forintért. ide építette öntödéjét, és még ebben az évben hét segéddel elkezdett dolgozni. 1845-ben a szomszédos telek megvásárlásával bővítette az öntödéjét, és egy kupolókemencét is épített. Magához vette Henrik öccsét is, aki az adminisztrációs teendők ellátásában segítette. Már az első évben hasznot termelt az üzem, de termékei még nem tömeggyártásra készültek. Az 1846-os harmadik iparmű-kiállításon öntöttvas kályháival elnyerte a kiállítás ezüst és a József nádor bronz érmét.

A szabadságharc alatt tíz ágyút és ágyúgolyókat öntött a magyar honvédség számára, ezért haditörvényszék elé került. Befolyásos pártfogói és svájci állampolgársága miatt (amit élete végéig megtartott), csak hat hét börtönbüntetésre ítélték, de n em kellett letöltenie.

Hess Jozefát, Hess Lőrinc kékesmester és akkori városbíró lányát vette feleségül 1849. oktőber 24-én. Gyermekük nem született, ezért két árva rokon lányt fogadtak örökbe, akiket nagy szeretetben neveltek.

Ganz felismerte, hogy akkor tud igazán fejlődni a vállalata, ha nagy sorozatban, tömeggyártásban előállítható termékei vannak. A szabadságharc bukása után az angol Burn 1812-ben szabadalmaztatott kéregöntési találmányát próbálta a vagonkerék gyártására alkalmassá tenni, hogy a kerekek élettartama sokszorosára növekedjen. 1853-ban sikerült az első ilyen továbbfejlesztett, antimonmasszát is alkalmazó öntés, amelyre 1856-ban már saját szabadalmi oltalmat kapott. A szabadalmaztatott eljárás nyomán kezdődött meg üzemében a vasúti kerekek tömeggyártása. 

Ganz nem csupán az öntési technológiát javította, tökéletesítette,  szabadalmakkal védette állandóan, hanem üzemét is évről évre bővítette. Közép-Európa első és hosszú időn át egyetlen kéregkerék-öntödéje működött az 1852-62 között épült üzemcsanokban. Az osztrák, a magyar, a német, a francia, az orosz vasutak Ganz-kereket vásároltak. 1853-1866 között 59 vasúti társaságnak szállított. A megrendelések nagy száma miatt új gyárat épített 1858-ban. A Ganz-gyár munkáslétszáma 1854-ben 60, 1857-ben 106, 1867-ben már 371 fő volt. A napi termelés pedig 2-3 tona öntvény, közte 50-60 kerék.

Gyártmányai világkiállításon is szerepeltek, ahol nemzetközi elismerésekseket kaptak: a párizsi világkiállításon három bronzérmet (1855, 1863), a londoni világkiállításon bronzérmet (1862(, az 1867-es svájci iparmű-kiállításon pedig ezüst érmet.

Ganz Ábrahámot 1863-ban Buda díszpolgárává választották, 1865-ben pedig a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését.

Munkásaiért felősséget vállaló gyáros volt. Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárat hozott létre, sőt kórházat is alpított az üzemében, ahol a dolgozói ingyen vehették igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Szülővárosának segélyegyletét is rendszeresen támogatta.

A százezredik kéregöntésű kerék 1867. november 23-án készült el. Erre az eseményre Ganz Ábrahám ezüst emlékérmet veretett minden alkalmazottjának, és vacsorát adott az alkalmazottak és családtagjaik részére. Ezen az estén dolgozóitól egy díszes, üdvözlő okiratott kapott, amelyet mindenki ellátott a kézjegyével.

Senki nem sejtette, hogy alig három hét múlva, a sikerei csúcsán álló, zömök, szakállas, nyughatatlan, hatalmas munkabírású ferfi, a pontosság, a részletek megszállottja, a köztiszteletban álló polgár, a "Vasember" maga vet véget életének 1867 december 15-én. Ötvenhárom éves volt.

Végrendeletében mindenkiről megemlékezett. Nemcsak családtagjairól, hanem 64 keresztgyerekéről, öntőmestereiről, munkásairól, barátairól, támogatóiról és Buda  több intézményéről is gondoskodott.

Svájci családja Ybl Miklóssal terveztetett neki mauzóleumot, aminek építését özvegye 1911-ben fejeztetett be. Ganz Ábrahám és felesége hamvait 1913-ban helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben (ma Fiumei úti Sírkert).


Ganz Ábrahám munkásságával a magyar vasipar legnagyobb alakjává vált, nagymértékben hozzájárulva a hazai gépgyártás megindulásához, fejlődéséhez. 
Ganz a vasúti kerekeken kívül gyártott vasúti váltókhoz kéregöntésű szívcsúcsotkéregöntésű malomipari rovátkolt hengereket, hidak vas alkatrészeit (Pl.: a szegedi híd darabjai között 5 tonnás darabok is voltak). Ganz igazán akkor vált híressé, amikor elvállalta az első Duna-híd láncainak készítését is: ő öntötte a pesti Lánchíd tartóláncait, és öntöttvas kereszttartóinak nagy részét.


Ganz Ábrahám szabadalmai

Ganz így írja le az eljárását, amely a világhírnevet jelentette:
„Hogy tökéletes keményöntvényt, úgynevezett kéregöntvényt kapjunk, főeszközül antimonium anyagot használunk. Ezt finomra őröljük, és festéket vagy masszát csinálunk belőle. Az öntvényforma borítófalát bekenjük, majd megszárítjuk, és a formát összerakjuk. Végül 100 fokra felhevítjük, és a folyékony vasat a formába öntjük. A merevedéskor azon a helyen, ahol az öntvényforma falát az említett anyaggal bekentük, üvegkeménységű kéreg keletkezik, amely - aszerint, hogy a borítófalat vékonyabban vagy vastagabban kentük be - 2, 3 vagy 4 milliméter vastagságú lesz. Ezért az antimonium anyagot találtam legalkalmasabb eszköznek a tökéletesen jó kéregöntvény előállítására (...)”

Szabadalom száma: 1861/000537

Bejelentés napja: 1855.04.23.
Aktaszám: 11/006030
Cím:Öntöttvasból készült öntőforma


Szabadalom száma: 1863/000355
Bejelentés napja: 1856.011.27.
Aktaszám: 13/007463
Cím: Öntöttvas felületének acélkeménnyé tetele


Szabadalom száma: 1868/000144
Bejelentés napja: 1857.06.13.
Aktaszám: 18/000005
Cím: Kéregöntésű kerék vasúti kocsikhoz


Szabadalom száma: 1864/000132
Bejelentés napja: 1864/000132
Aktaszám: 14/008119
Cím: Javított szívdarabok vasúti kereszteződésekhez


Szabadalom száma: 1866/000158
Bejelentés napja: 1865.01.16.
Aktaszám: 16/009869
Cím: Lepárló készülék

Szabadalom száma: 1867/000153
Bejelentés napja: 1865.05.20.
Aktaszám: 17/010446
Cím: Vasutak megfordítására szolgáló kereszteződé
s

A Ganz család mauzóleumánál 2016. április 21.

Az emlékezés virágai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése